Szabó János Zsolt
2010. december 15., szerda
Mi volt az eredeti cél?
Életünk során rengeteg feladatunk van. A megszületéstől egészen a halálunkig. Bölcsőde, óvoda, iskolák, és munkahelyek rabjai vagyunk, hogy megteremtsük a feltételeket az életre. Egyre keményebben dolgozunk, hogy egyre jobban élhessünk. Folyton plusz dolgokat vállalunk. De a végére már elfelejtjük, hogy honnan indult az egész. Csak a kötelességek maradnak és a robot. Már nem is látjuk, hogy az életért csináltuk az egészet. Bepótolni a dolgokat pedig nem tudjuk.
Ki mennyit ér?
Mitől jut valaki pokolra? Mi az, amit már nem bocsájt meg Isten? S miért nem? Ha valamit még megbocsájt, akkor miért a mennybe kerül valaki? Akkor csak egy vékony vonal választja el attól, hogy a pokolba kerüljön. Így a mennyben majdnem ugyanannyit érhet az illető, mint a pokolban?
2010. december 10., péntek
Karcolás az autón
"Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára. Haragjában a férfi megfogta a gyerek kezét, többször ráütött, nem véve észre, hogy a franciakulccsal üti. A kórházban a többszörös szilánkos törések miatt a gyermek elveszítette az összes ujját.
Mikor a kisfiú meglátta az apját, szemében fájó tekintettel kérdezte: Apa, mikor fognak visszanőni az ujjaim? Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott. Visszament az autóhoz, és többször belerúgott. Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte. A gyermek azt írta: SZERETLEK APA.
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre. A probléma a mai világban az, hogy az emberek vannak használva és a tárgyak szeretve. Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot! A tárgyak azért vannak, hogy használják, az emberek azért, hogy szeressük őket. Vigyázz gondolataidra, szavak lesznek belőlük, vigyázz szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük, vigyázz cselekedeteidre megszokások lesznek belőlük, vigyázz megszokásaidra, szenvedélyek lesznek belőlük, vigyázz szenvedélyeidre, rabságoddá és végzeteddé válik!"
Mikor a kisfiú meglátta az apját, szemében fájó tekintettel kérdezte: Apa, mikor fognak visszanőni az ujjaim? Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott. Visszament az autóhoz, és többször belerúgott. Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte. A gyermek azt írta: SZERETLEK APA.
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre. A probléma a mai világban az, hogy az emberek vannak használva és a tárgyak szeretve. Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot! A tárgyak azért vannak, hogy használják, az emberek azért, hogy szeressük őket. Vigyázz gondolataidra, szavak lesznek belőlük, vigyázz szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük, vigyázz cselekedeteidre megszokások lesznek belőlük, vigyázz megszokásaidra, szenvedélyek lesznek belőlük, vigyázz szenvedélyeidre, rabságoddá és végzeteddé válik!"
Árnyak az éjben
Ha eljön a vég hű angyalként
csendes szárnyán, sorsom árnyán
a feltámadás, az összeomlás
elmúlást vár a megváltás
Ős szelek fújnak át,
felettem halott fák
emlékeznek rád
ha nem keresnél, még
megtalálnál,
ezer jelet hagytam rád
az éj szívén
Elrejtett utam vándora
árnyak az éjben
Ha eljön a vég hű angyalként
szárnyán évek, elvetéltek
ha eljön a vég, visszatérek még
én az ősöd, alvó hősöd
csendes szárnyán, sorsom árnyán
a feltámadás, az összeomlás
elmúlást vár a megváltás
Ős szelek fújnak át,
felettem halott fák
emlékeznek rád
ha nem keresnél, még
megtalálnál,
ezer jelet hagytam rád
az éj szívén
Elrejtett utam vándora
árnyak az éjben
Ha eljön a vég hű angyalként
szárnyán évek, elvetéltek
ha eljön a vég, visszatérek még
én az ősöd, alvó hősöd
Nevergreen
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)